A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.
Ha elbocsátanak az állásunkból, azt legtöbben komoly tragédiaként éljük meg. De vannak, akik szerint ezt is meg lehet ünnepelni, és úgynevezett "kirúgásbulit" szerveznek maguknak, mivel elbocsátásukat életük új szakaszának nyitányaként értelmezik. Egy brit kutatás szerint a kirúgás is szerepel azon nem hagyományosan megünneplendő események top10-es listáján, amelyet az emberek Google kereséseinek adatai alapján állítottak össze. A jelenséget talán az is magyarázhatja, hogy mai jellemzően feszes munkaerőpiacon a megfelelő képzettséggel rendelkezők viszonylag hamar találnak egy új állást a kirúgásuk után.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
Németországban a cégek közel 50 százalékkal több mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos állást hirdettek meg tavaly, mint öt évvel ezelőtt – derült ki egy álláshirdetéseket elemző felmérésből. A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a konkrét szaktudáson kívüli soft skilleket (mint például a kreativitás, kommunikációs készség) megkövetelő álláshirdetések aránya is nagyon megugrott, közel megháromszorozódott az elmúlt öt évben. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a bár az MI-alapú eszközök egyre jobban terjednek a munka világában, azok nem fogják feleslegessé tenni az emberi munkaerőt, hanem csak kiegészítik azt.
A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.
Egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező főnök sokkal könnyebbé teheti a munkát, írja a CBNC cikke. Ha azonban olyasvalakinek dolgozol, akiből hiányzik ez a fajta empátia, az még azokat is felmondás gondolatával töltheti el, akik nem sértődnek meg könnyedén.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.
Ha lejár a hivatalos munkaidejük, egy percet sem maradnak tovább; ha betegek, tényleg kiveszik a betegszabijukat; őszintén beszélnek a mentális problémáikról a munkahelyükön is; valamint lazán kommunikálnak a munkatársaikkal – HR-szakértők szerint ez jellemzi az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek vége között született Z-generációt, amivel korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákat írnak felül.
A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.
A koronavírus-járvány alatt terjedt el a gyakorlat, de az elszabadult infláció időszakában is nagy segítséget nyújt az embereknek, ha a hagyományos állásuk mellett szert tudnak tenni valamilyen passzív jövedelemre. Az influenszerek és az online webshopok, szolgáltatások világában ehhez már koránt sincs szükség nagy vagyonra és bérbeadható ingatlanokra.
A Covid-járvány lecsengése óta élénk vita alakult ki a cégvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy a távmunka, a home office mennyiben befolyásolja a dolgozók termelékenységét, ezáltal a vállalatok eredményeit. Sok cégnél azzal az indokkal rendelték vissza az irodákba a dolgozókat, hogy a home office keretei között nem elég produktívan dolgoztak. Egy friss kutatás most azonban azt mutatta ki, hogy a távmunka terén teljes rugalmasságot biztosító amerikai tőzsdei cégek bevétele négyszer nagyobb mértékben növekedett 2020 és 2022 között, mint a távmunkát egyáltalán nem engedélyező, vagy azt csak heti pár napban biztosító vállalatoké.
A HR-folyamatokat is jelentősen átalakítják a digitális technológiák. A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia segítségével már egész HR-folyamatok levezényelhetők emberi beavatkozás nélkül, vagy minimális emberi közreműködés mellett. A jövő HR-folyamataiban az ember szerepe az adatfeldolgozástól a szupervizori szerep irányába mozdul el, amihez nemcsak kompetenciát kell fejleszteni, hanem a gondolkodásmódot is át kell állítani mind szervezeti, mind egyéni szinten.
Ha magas az infláció, akkor gyakran szembesülnek a cégvezetők a munkatársak fizetésemelésre vontakozó igényeivel, különösen az év vége felé. Hogyan érdemes kérni, és mit ajánlhat fel az a cég, amelyik már nem tud kigazdálkodni egy újabb 10-15%-os bérfejlesztést?
Támogatást a menopauza időszakának átvészeléséhez, idősgondozási segítséget, egészségügyi szűréseket szeretnének az X generációs munkavállalók. Egyre többen meg is kapják ezeket, és még munkáltatóik is profitálnak belőle.
Magyarországon az érzelmi vagy mentális problémákkal küzdők háromnegyede nem kap segítséget szakembertől, miközben továbbra is az európai toplista éllovasai között vagyunk az öngyilkosok arányát tekintve. Mikor és hogyan jelezzük a munkahelyünkön, ha mentális nehézségekkel teli időszakba kerültünk?
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
A részvényesek véleményére várnak.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Megszólalt az amerikai NATO-nagykövet.
Bemutatjuk a Hitelezés 2025 konferencia közönségszavazásának az eredményeit.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
